Atoth Blog

Az első képekkel kapcsolatban kaptam visszajelzést, hogy az eredeti méret túl nagy. Nézhetetlen. Most átalakítottam. Akit eddig az tántorított vissza, hogy kényelmetlenül nagyok voltak a képek, az vessen ismét egy pillantást a képgalériára.
A megfázásom javul. Ha minden igaz, ma visszaköltözöm Balázshoz.

Korábban találtam a fiókomban egy Olympus C4000-es, 4Mpixeles digitális fényképezőgépet. Használatba vettem. A linux simán felismeri USB-s háttértárként. Egy ideig eltartott, amíg rájöttem hogy kell az expozíciós időt beállítani. De most feltöltöttem az első képeket. Az indiai főbérlőm gitározgat, ugyanakkor nem zavaró. Nagyon rendes srác.
Mostmár épp ideje lenne meggyógyulnom. A medencében akkor sem tudnék most úszni, mert az ittenihez képest szokatlanul hideg idő van a napokban. Ez azt jelenti, hogy éjszaka fagy. Még jóhogy hoztam meleg cuccot. A nyomtatást és a windowsos megosztások elérését sikerült megoldanom. Csak azért nem ment pöccre, mert a biztonsági rendszert is be kellett hozzá lőnöm. A színes HP LaserJet 4050 nem nyomtat szépen. A Xerox Phaser 8400DX (256Mb RAM!) nyomatai viszont nagyon jól néznek ki. Balázs jól el van barátnőjével, Barbival, aki a tavaszi szünetre ugrott ki hozzá. Jó nekik. Tegnap indiai étteremben vacsoráztunk. 14 USD-ért jól laktam (most 2500Ft körül van). Barbi otthon dolgozott indiai éttermben. Szerinte otthon drágább...

Magyarország sosem a könnyű ügyintézésről volt híres. Amerika ebben is felülmúlja. Itt ha lehet még több űrlapot, kérvényt és nyomtatványt kell kitölteni. Emiatt maradt el a mai kísérlet. Nem baj, egyrészt így könnyebben gyógyulok, másrészt folytattuk a kiértékelést.
Az idő meglepően hűvös. Elővettem a kabátomat. Mindenki meglepettnek látszik. Állítólag lesz, ahol fagyni fog. Lehet, hogy mégis Afrikába kellett volna mennem...
Megtörtént a lehetetlen: összefutottam az informatikussal. Már a friss IP számról írom ezt a blog bejegyzést. Be kell még lőnöm a nyomtatást, meg hogy el tudjak érni néhány windowsos gépet.
A képek még váratnak magukra. Az indiai srác, akinél most pár napot fogok lakni, nagyon rendes. A szomszéd épületben dolgozik, ugyancsak az ötödiken. Sejtbiológiai kutatást végez. Két évvel fiatalabb nálam. Ezt is megértem...

1720B Woodcrest Road South, Birmingham, AL 35205
Google Maps Link

A világoskék folt a kép közepén a Terrace apartmanhoz tartozó úszómedence...
Budapestet is feldolgozták, minden megkereshető.

Elutazásom előtt levettek egy anyajegyet a hasamról. Ezt nem érhette víz, úgyhogy nyögvenyelősen ment a fürdés. Tegnap este Balázs végre megszabadított a varratoktól, így ma reggel rendesen zuhanyozhattam. Végre. Hiányzott már. A szövettan compound naevus lett. Még jó hogy idekintről is el tudom érni a medsol-t (SOTE kórházi rendszer). A megfázásom javulóban van.
Holnaptól 1 hétig itt lesz a Balázs barátnője. Irígylem a srácot. Emiatt átköltözök a szomszédba egy kis időre. Indiai munkatárs lakik ott. Nem kanibál.
A számítástechnikust több, mint egy hete nem tudjuk elérni. Rossz szakmát választottam. Neki biztos nem lesz koszorúér meszesedése ezzel a tempóval.

Sajnos sikerült összeszednem egy kis megfázást. Csak a szokásos. A hangomat is kóstolgatja. Tegnap este alig húztam a belem. Szerencsére Balázs megtámogatott egy kis ColdRex-szel. Most így visszatekintve már pár napja bújkált bennem.

Jó hír: találtam egy 4Mpixel-es Olympus digitális fényképezőgépet a laborban. Ugyan a laboré, de Balázsnak sincsen fényképezőgépe, befogom egy kicsit. Már töltöm az elemeket. Szoval nemsokára várható majd néhány kép.

Első kutyus R.I.P. Emiatt nem lesz MRI ma. A héten csinálunk egy másik állatot.

Érdekes életérzés lett úrrá rajtam tegnap: furcsa volt, hogy egy pihizős nap után jön még egy. Semmi szív MR. Azért a szombatok hiányozni fognak.

Tegnap kimentük futni a zöldbe. Ezt úgy kell elképzelni, hogy 5 perc autózás után Pilis-ekvivalens helyre ér az ember. Erdő, fútóösvénnyel. Erdő a városban. Kerekezésre is kiváló. Baromi jól esett. Rendszeresen ismételni fogjuk. Utána kosaraztunk egy keveset levezetésnek. "33"-asat játszottunk. Az állás 1-1. A döntő mecset későbbre halasztottuk, mert sötétedett.

Openoffice fordítás hibaüzenettel leakadt tegnap. Sikerült kiküszöbölni a hibát. A laptopom már végzett a fordítással, az atoth még dolgozik.

Balázs kedvenc műfaja a country. Nyugis zene. Mondta, hogy legközelebb már tényleg az én zenémet fogjuk hallgatni. Nem tudom mivel kezdjek, hogy ne rettenjen meg a trance/hardcore vonulattól...

9-kor kezdődött a kutya kísérlet. Sajnos kicsi volt az állat, ezért órákba tellett, amíg sikerült betalálni a koszorúérbe (LAD). Utána 3 óra ischaemia, majd reperfúzió. Este 7-re végeztünk.
Hétfőn lesz az MR-je, már alig várom.

Az idő frankó, a város nyugis.

Ruszics Balázs osztja meg velem az apartmanját. Mindenben segít, így nem nehéz boldogulnom idekint. Jogsit nem fogok kapni a 6 hónapos vízumra, de egyenlőre nincs is rá szükségem - Balázs jóvoltából. Megosztjuk a költségeket és így mindketten jól járunk.

Kérdezték, hogy én vagyok-e az "új Pali"? Elődöm Surányi Pali, aki most radiológus rezidensi állást kapott. A mentora, Schöpf egy elég neves szakember (a Sobotta atlasz hátulján látható Putz tanítványa). Ha idekint megkérdezik az iskolában a gyerekeket, hogy mik akarnak lenni, akkor az első háromban benne van a radiológus. Az anesztes nővérek fizetése meghaladja némely szakorvosét (nem anaesztes/radiológus/patológus orvosra gondolok). Hát vannak helyek, ahol megbecsülik a szakértelmet. Rámhagytak néhány USMLE könyvet...

Jó lesz, ha összeáll kint a csapat és további Tóthok is megjelennek majd (Csaba, Levente).

Na elkezdek készülődni, mert halad az idő.

Minden jó, ha a vége jó: délelőtt megérkeztek a bőröndjeim - sértetelnül. Itt most van ebédidő, ahogy ezt éppen írom. Ismerkedek az irodával. Lesz elég elintézendő dolog az elkövetkezendő napokban, az biztos.

Az ember azt hinné, ha 1 légitársasággal foglaltat jegyet, és végig felcimkézik már Budapesten a bőröndjeit, akkor nem lehet gáz. Ehhez képest a Chicagoi átszállásnál ki kell venni a csomagokat, átmenni a vámon (bőröndöstül), majd visszatenni a csomagokat. Ha ez nem lett volna, akkor talán oda is értek volna rendben. Pedig még azt is láttam, ahogy lehúzzák a vonalkódot. Egyébként azt is hittem, hogy 1,5 óra bőven elég lesz az átszállásra. Alig értem oda. Az amerikai határon több mint fél órát dekkoltunk. Mondjuk nem is csodálkozom, amilyen hercehurca van, hogy nem halad a dolog. Most reménykedem benne, hogy az esti kisgéppel megjönnek a bőröndök. Nem csak én jártam így. A kisgép több utasával együtt indítottunk elveszett-bőrönd-hadjáratot. Lehet, hogy valamelyik amerikai hordár nem tudja, hogy Alabamában is van Birmingham, nem csak Angliában?

Egyébként az első benyomásaim jók: az idő meleg, amit nahgyon szeretek. Remélem tudok majd rendszeresen sportolni. A két PhD-s? srác (az egyikük indiai), akiket a munkatársam oda rendelt a reptérre, nagyon kedves volt.

Mint látható már valakinek a vezeték nélküli internetét használom...