Atoth Blog

Tegnap jöttem haza a kardiológus kongresszusról. Igazán pezsgő esemény. Hazai viszonylatban a szakmai színvonal etalonja. A kardiológia egyébként is a legtöbb evidenciával rendelkező specialitás. Ebben az évben nagy számú külföldi résztvevő és előadó is akadt. A két előadásommal kapcsolatban érzésem szerint pozitív visszajelzéseket kaptam. A pénteki szekcióban sikerült ledolgozni Simor Tanárral a megelőző szerkciók során összegyűlt késést is. Este fogadásra mentünk Bartha Elektráék tihanyi nyaralójába. Igazán kellemes, kultúrált esemény volt - ez úton is köszönet neki. Utána viszont nem mentem diszkózni, hanem szerencsére Zima Endre visszavitt a szállásra, ami ezúttal egy vendégház volt. A szobatársam nem érkezett meg és nem tudtam elérni sem őt, úgyhogy bekapcsolva hagytam a telefonom - amolyan ügyeleti jelleggel. Nem bántam, hogy használhatom az ő takaróját is, mert kicsi és vékony volt - az éjszaka pedig hűvös. Fűtés már nem volt. Reggel szerencsére gőzfürdőhöz elegendő mennyiségű melegvíz állt rendelkezésre. Az előadásomon szerencsére nem kellett dolgoznom a hűvös szobában. Nem maradt utolsó pillanatra, mint előző évben. Másnap Alajos hozta a reggelit és kellőképpen korán keltem, hogy csatlakozzam hozzá. Bevitte Bogit a kongresszusra és mivel csatlakoztam hozzájuk, így nekem sem kellett 20 percet gyalogolnom. Ennek felettébb örültem. A veleszületett szívbetegséges terhes szekció érdekes volt, a magzati kardiológiai képalkotás lenyűgöző. A kaja szokásos volt, megfelelő minőségű és mennyiségű - elérhető áron. Talán csak a sor volt időnként a kelleténél hosszabb. Később összefutottam Jambrik Zolival és kiderült, hogy azért nem jött, mert ügyelet alatt ellopták a kocsiját. Bezzeg ha infarktusa lesz a tolvajnak, akkor tuti megkapja a legjobb ellátást... Találkoztam Ruzsics Balázzsal, akivel Alabamában dolgoztunk és laktunk együtt. Jó volt viszont látni. Nemrég született kislányuk, a feleségét - Barbit - is ismerem. Valamikor majd összefutunk, de most a szakvizsgájára készül Balázs. Nem tudok felsorolni persze minden ismerőst és munkatársat, akivel összefutottam. Kellemes és nehéz emlékekkel hagytam el Füredet. Az idő a várakozással ellentétben kiváló volt. Odafelé nem értettem a MÁV üzletpolitikáját. Ha járna IC, akkor esküszöm vennék helyjegyet. De Székesfehérváron volt alkalmam átszálni egy teljes gyerekcsoporttal egy kis személyvonatra. Visszafelé véletlen egy direkt gyorsvonatot sikerült kifognom. Ez sem IC volt, de gyorsan a Déliben volt és onnan egy 45 perc alatt otthon voltam. Abból 15 perc a HÉV-re való várakozás volt. A BKV nem tudom miért csinálja azt 20h után, hogy kétszer 10 perces időköz után 20 perc telik el két szerelvény között. Szinte mindig akkor érkezem, amikor legalább negyed órát kell várnom és ez mindig kérdéseket vet fel a lassan 10.000-be kerülő bérlettel kapcsolatban. Most hogy közelebb lakom, gondolkozom a biciklin. Lehet, hogy be kéne újítani. De esős időre akkor is kéne a bérlet...